Sokan alig várják, mások a nap legkínosabb részeként gondolnak az elalvásra. Ha nem tudunk elaludni, vagy éjszakánként fel-felriadunk, és csak nehezen szunnyadunk el újra, ha rémálmok gyötörnek, akkor bizony hiába a kényelmes ágy, a pihe-puha párna, takaró. Ilyenkor kénytelenek vagyunk az alvással és az álmainkkal foglalkozni. De nem csak akkor gondolkodunk el álmainkon, ha ijesztőek. Vannak jó, vagy érdekes, bennünket szintén nagyon is foglalkoztató álmaink, melyek jelentését szeretnénk megérteni. Ilyenkor lehet, hogy napokon keresztül felmerül bennünk egy-egy értelmezésre váró szimbólum, vagy történés. Mikor álmodunk? Alvásunk alapvetően két részből áll. Az elalvást követő első szakaszban izmaink egyre inkább ellazulnak, agyműködésünk egyre lassúbb lesz. Az álmodás fázisában testünk szinte mozdulatlanná válik, vérnyomásunk megemelkedik, légzésünk szaporább lesz, agyműködésünkre pedig gyors, kis amplitúdójú hullámok lesznek a jellemzőek. Ezt hívják REM (Rapid Eye Movement) szakasznak, amikor szemgolyónk gyors mozgásokat végez. Ezek a mozgások az álmodó szemhéján keresztül is jól követhetőek. Az alvásnak és vele együtt az álomnak fontos szerepe van az életünkben, hiszen egy harmadát alvással töltjük. Nem nehéz kitalálni, hogy a fő funkciója a regeneráció, a pihenés a feltöltődés. Részben az álmodás is ezt szolgálja. Kísérletek bizonyították, hogy ha kísérleti személyeket az álmodás idején fölébresztettek, a személyek nyugtalanná, idegessé, sebezhetővé váltak. Előbb utóbb meg is betegedtek. Az álom azonban jóval több annál, mint egyszerű pihenés. Álmaink üzennek nekünk, mintegy ablakot nyitnak tudattalan tartalmainkra, tudattalanunk működésére. Nem véletlen, hogy az emberiséget már nagyon régóta foglalkoztatja az álomfejtés. Szinte vele egyidős. Már a Biblia is szolgál példával József történetében. Freud egyenesen "via regiának" (királyi útnak) nevezte, amelynek révén bepillanthatunk tudattalanunk rejtett világába. Ha érdekelnek bennünket álmaink, készíthetünk álomnaplót. Ha ébredésünk után lejegyezzük álmainkat, később is tudunk velük foglalkozni, hiszen az álmok illékonyak, változékonyak, ha nem írjuk le őket, már egészen másra emlékezhetünk. Ha szeretnénk megérteni az álmainkat, a következőket fontos szem előtt tartani: - Elsősorban ne a képi világot, vagy a történtet figyeljük meg, hanem azokat az érzéseket, amiket kelt bennünk. Ha az érzéseinkre hagyatkozunk, akkor tudjuk megérteni igazán, mit üzen az álmunk. Lehet, hogy látszólag valamilyen kellemetlen dologról álmodunk, például valakinek a haláláról. Ebben az esetben az álom értelme attól függ, az említett eseményt milyen érzések kísérik. A halál ugyanis jelentheti valaminek - akár egy kellemetlen dolognak is - az elmúlását, valami újnak a kezdetét. Ne vegyük tehát szó szerint az álom jelentését. - A legtöbb esetben nem érdemes fellapoznunk az álmoskönyveket. Álmunkat megfejteni csak mi magunk tudjuk. Honnan tudhatná az álmoskönyv írója, hogy nekünk mit jelent mondjuk a villamos, ha tegyük fel, arról álmodtunk? Érdemes azonban összegyűjtenünk asszociációinkat egy-egy szimbólummal kapcsolatban. Ez valóban több erőfeszítést igényel részünkről, de lehet, hogy valamilyen fontos dolgot tud nyújtani nekünk. Maga az álomfejtés kifejezés is azt sugallja, hogy olyan az álmunk, mint egy rejtvény: több részből áll ezeket megfejtve, a helyükre téve állhat össze a megfejtés.